Aggódjon a fiúkért, különösen a kisfiúkért

Gyakran halljuk, hogy a fiúkat meg kell keményíteni, hogy ne legyenek sisisok. A szülők csecsemőkkel szembeni keménységét még úgy is ünneplik, hogy „nem rontja el a babát”.

Rossz! Ezek az ötletek a babák fejlődésének félreértésén alapulnak. Ehelyett a csecsemők a gyengéd, érzékeny gondozásra támaszkodnak a jó növekedés érdekében - ami önkontrollt, szociális készségeket és másokkal való törődést eredményez.

Allan N. Schore nemrégiben készített egy empirikus kutatásról szóló áttekintést „Minden fiaink: A veszélyeztetett fiúk fejlődési neurobiológiája és neuroendokrinológiája” címmel.

Ez az alapos áttekintés megmutatja, miért kell aggódnunk amiatt, hogy életük elején hogyan bánunk a fiúkkal. Íme néhány kiemelés:

Miért befolyásolja a korai élet tapasztalatai lényegesen jobban a fiúkat, mint a lányokat?

• A fiúk fizikailag, társadalmilag és nyelvileg lassabban érnek.
• A stresszt szabályozó agyi áramkörök lassabban érlelődnek a fiúknál prenatálisan, perinatálisan és postnatálisan.
• A fiúkat a korai környezeti stressz negatívabban érinti az anyaméhben és kívül, mint a lányokat. A lányok több beépített mechanizmussal rendelkeznek, amelyek elősegítik a stresszel szembeni ellenálló képességet.

Hogyan érinti jobban a fiúkat, mint a lányokat?

• A fiúk jobban ki vannak téve az anyai méh stresszének és depressziójának, a születési traumának (pl. Az anyától való elválasztás) és a nem reagáló gondozásnak (gondozásnak, amely szorongást okoz számukra). Ezek kötődési traumát jelentenek, és jelentősen befolyásolják a jobb agyfélteke fejlődését - amely a korai életben gyorsabban fejlődik, mint a bal agyfélteke. A jobb agyfélteke rendszerint létrehozza az önszabályozással kapcsolatos agyi áramköröket, amelyek kapcsolódnak az önkontrollhoz és a szocialitáshoz.
• Az újszülött fiúk normál kifejezéstől eltérően reagálnak az újszülöttek viselkedésének értékelésére, utóbb magasabb kortizolszintet (stresszt jelző mobilizáló hormon) mutatva, mint a lányok.
• Hat hónappal a fiúk nagyobb frusztrációt mutatnak, mint a lányok. 12 hónaposan a fiúk nagyobb reakciót mutatnak a negatív ingerekre.
• Schore idézi Tronick kutatását, aki arra a következtetésre jutott, hogy „A fiúk ... igényesebb szociális partnerek, nehezebb időkben szabályozzák affektív állapotukat, és nagyobb szükségük lehet anyjuk támogatására az affektusok szabályozásában. Ez a megnövekedett igényesség kihat a csecsemő fiúk interaktív partnerére ”(4. o.).

Mit vonhatunk le az adatokból?

A fiúk sebezhetőbbek a fejlődési formában megjelenő neuropszichiátriai rendellenességekkel szemben (a lányok kiszolgáltatottabbak a később megjelenő rendellenességekkel szemben). Ide tartoznak az autizmus, a korán kialakuló skizofrénia, az ADHD és a magatartási rendellenességek. Ezek az elmúlt évtizedekben egyre növekszenek (érdekes módon, mivel több csecsemő került napközi otthonba, amelyek szinte mindegyike nem megfelelő ellátást biztosít a csecsemők számára; Országos Gyermekegészségügyi és Humán Fejlesztési Intézet, Koragyermekgondozási Kutatási Hálózat, 2003).

Schore kijelenti: "a hím csecsemő lassabb agyi érése fényében a biztonságos anya kötődésszabályozó funkciója, mint éretlen jobb agyának érzékenyen reagáló, interaktív hatásszabályozója az első évben, elengedhetetlen a férfi optimális társadalmi-érzelmi fejlődéséhez." (14. o.)

"Összességében e munka előző oldalai arra utalnak, hogy a nemek közötti eltérések az agy bekötési mintáiban, amelyek a társadalmi és érzelmi funkciók nemi különbségeit magyarázzák, már az élet elején megállapításra kerülnek; hogy ezeknek a különbségeknek a fejlesztési programozása több mint genetikailag kódolt, de epigenetikusan formált a korai társadalmi és fizikai környezet; és hogy a felnőtt férfi és női agy adaptív komplementaritást jelent az optimális emberi működéshez. " (26. o.)

Hogyan néz ki a nem megfelelő ellátás az élet első éveiben?

„Ezzel a növekedést elősegítő kötődési forgatókönyvvel ellentétben egy relációs növekedést gátló posztnatális környezetben az optimálisnál kisebb anyai érzékenység, reagálókészség és szabályozás kapcsolódik a bizonytalan kötődésekhez. A rosszindulatú bánásmód és a kötődési trauma (bántalmazás és / vagy elhanyagolás) legkárosabb növekedést gátló relációs összefüggésében a bizonytalan, rendezetlen – dezorientált csecsemő elsődleges gondozója a gyermekben tartós negatív hatás traumás állapotát idézi elő (AN Schore, 2001b, 2003b) . Ennek eredményeként a nem szabályozott allosztatikus folyamatok túlzott kopást és fejfájást okoznak a fejlõdõ agyban, a subkorticalis – corticalis stressz áramkörök súlyos apoptotikus parcellációját és hosszú távú káros egészségügyi következményeket okoznak (McEwen & Gianaros, 2011). A relációs trauma az agy fejlődésének korai kritikus periódusaiban tehát a jobb agy állandó fiziológiai reakcióképességét idézi elő, megváltoztatja a kortikolimbikus kapcsolatot a HPA-val, és hajlamot generál az affektus-szabályozás későbbi rendellenességeire, amelyek hiányként fejlõdnek ki a jövõbeli szocioemotikus stresszorok kezelésében. Korábban leírtam, hogy a lassan érő férfiagyok különösen kiszolgáltatottak ennek a leginkább szabályozatlan kötődési tipológiának, amelyet a szociális és érzelmi funkciók súlyos hiányai fejeznek ki. " (13. o.)

Hogyan néz ki a megfelelő ellátás az agyban?

„Optimális fejlődési forgatókönyv szerint az evolúciós kötődési mechanizmus, amely a jobb agy növekedésének időszakában érlelődik, lehetővé teszi, hogy a társadalmi környezet epigenetikai tényezői befolyásolják a genomikus és a hormonális mechanizmusokat mind a kéreg alatti, mind a kérgi agy szintjén. Az első év végére és a másodikba a jobb orbitofrontális és ventromediális kéreg felsőbb központjai kölcsönös szinaptikus kapcsolatokat kezdenek kialakítani az alsó szubkortikális központokkal, ideértve a középagy és az agytörzs aromális rendszerét és a HPA tengelyt is, lehetővé téve ezzel az affektus-szabályozás összetettebb stratégiáihoz, különösen az interperszonális stressz pillanataiban. Ez azt mondta, amint azt 1994-ben megjegyeztem, a jobb orbitofrontális kéreg, a kötődés-ellenőrző rendszer funkcionálisan a különböző ütemtervek szerint érik meg a nőknél és a férfiaknál, és így a differenciálódás és a növekedés korábban stabilizálódik a nőknél, mint a férfiaknál (A. N. Schore, 1994). Mindkét esetben az optimális kötődési szcenáriók lehetővé teszik a HPA tengely hatékony aktiválásának és visszacsatolásának gátlására, valamint az optimális megküzdési képesség elengedhetetlen elemeinek jobb oldali lateralizált rendszerének kialakítását. " (13. o.)

Megjegyzés: Itt van a legújabb cikk a ragaszkodás magyarázata.

Gyakorlati következmények a szülők, a szakemberek és a döntéshozók számára:

1. Rájön, hogy a fiúknak több, nem kevesebb gondoskodásra van szükségük, mint a lányoknak.

2. Tekintse át az összes kórházi születési gyakorlatot. A bababarát kórházi kezdeményezés kezdet, de nem elég. A kutatás nemrégiben készült áttekintése szerint rengeteg epigenetikus és egyéb hatás megy végbe születésekor.

Az anya és a csecsemő különválasztása születéskor káros minden csecsemő számára, de Schore rámutat, hogy mennyivel több kárt okoz a fiúknak:

„Az újszülött hím ... elválasztási stressznek való kitettsége a kortizol akut erős növekedését okozza, ezért súlyos stresszornak tekinthető” (Kunzler, Braun és Bock, 2015, 862. o.). Az ismételt szétválasztás hiperaktív viselkedést eredményez, és „megváltozik ... a prefrontális-limbikus útvonalak, vagyis a különböző mentális rendellenességekben diszfunkcionális régiók” (862. o.).

3. Adjon reagáló ellátást . Az anyáknak, apáknak és más gondozóknak el kell kerülniük a gyermek mindenféle szorongását - „tartós negatív hatást”. A hímek normalizált szigorú bánásmódja ("férfivá tétele") helyett az, hogy hagyják őket sírni csecsemőként, majd azt mondják nekik, hogy ne sírjanak fiúként, visszatartva a ragaszkodást és más "megnehezítésük" gyakorlatait, a fiatal fiúkat meg kell bánni. ellenkezőleg: gyengéden és tisztelettel az ölelés és kedvesség iránti igényeik iránt.

Ne feledje, hogy a koraszülött fiúk kevésbé képesek spontán kölcsönhatásba lépni a gondozókkal, ezért különösen érzékeny gondozásra van szükségük, miközben neurobiológiai fejlődésük előrehalad.

4. Fizetett szülői szabadság biztosítása . Ahhoz, hogy a szülők reagálókészséget biztosítsanak, időre, fókuszra és energiára van szükségük. Ez azt jelenti, hogy legalább egy évre át kell térni a fizetett anyai és apai szabadságra, amikor a csecsemők a legkiszolgáltatottabbak. Svédország más családbarát politikával rendelkezik, amelyek megkönnyítik a szülők reagálását.

5. Óvakodjon a környezeti toxinoktól. Egy másik dolog, amivel Schore nem foglalkozott, a környezeti toxinok hatása. A fiatal fiúkat negatívabban befolyásolják a környezeti toxinok, amelyek szintén megzavarják az agy jobb agyféltekéjét (pl. Műanyagok, például BpA, bisz-fenol-A). Schore egyetért Lamphear (2015) javaslatával, miszerint a folyamatban lévő „fejlődési fogyatékosság növekedése összefüggésben van a fejlődő agy környezeti toxinjaival”. Ez azt sugallja, hogy sokkal óvatosabbaknak kell lennünk mérgező vegyi anyagok levegőbe, talajba és vízbe juttatásával kapcsolatban. Ez egy másik blogbejegyzés témája.

Következtetés

Természetesen nem csak a fiúk miatt kell aggódnunk, hanem cselekednünk kell az összes csecsemőért. Minden gyermeknek gondoskodnunk kell a gondozásról. Minden gyermek elvárja és szüksége van a megfelelő fejlődésre a kialakult fészekre, amely a korai gondozás alapja, amely biztosítja az optimális agyi fejlődést elősegítő ápoló, stresszcsökkentő ellátást. Laboratóriumom az Evolved Nest-et tanulmányozza, és megállapítja, hogy az összefügg a gyermek általunk vizsgált összes pozitív eredménnyel.

Következő bejegyzés: Miért kell aggódnia a férfiak alultápláltsága miatt? Elrontotta az erkölcsöt!

Megjegyzés a körülmetéléshez:

Az olvasók kérdéseket vetettek fel a körülmetéléssel kapcsolatban. A Dr. Schore által áttekintett USA-adatkészlet nem tartalmazott információkat a körülmetélésről, így nem lehet tudni, hogy egyes megállapítások oka lehet-e a körülmetélés traumájának, amely az USA-ban még mindig elterjedt. A körülmetélés pszichológiai hatásairól itt olvashat bővebben.

Megjegyzés az alapvető feltételezésekhez:

Amikor gyermeknevelésről írok, feltételezem a kialakult fészek vagy a kialakult fejlődési fülke (EDN) fontosságát az emberi csecsemők nevelése szempontjából (amely kezdetben több mint 30 millió évvel ezelőtt keletkezett a társadalmi emlősök megjelenésével, és kissé megváltozott az emberi életben csoportok antropológiai kutatások alapján).

Az EDN az az alap, amelyet annak megvizsgálására használok, ami elősegíti az optimális emberi egészséget, jólétet és az együttérző erkölcsöt. A fülke legalább a következőket foglalja magában: csecsemő által indított szoptatás több éven át, szinte állandó korai érintés, reagálás a csecsemő szorongásának elkerüléséhez szükséges igényekre, játékos társaság több éves játékostársakkal, több felnőtt gondozóval, pozitív társadalmi támogatás és megnyugtató perinatális tapasztalatok .

Az EDN összes jellemzője kapcsolódik az egészséghez az emlősök és az emberi vizsgálatok során (áttekintésért lásd: Narvaez, Panksepp, Schore & Gleason, 2013; Narvaez, Valentino, Fuentes, McKenna & Grey, 2014; Narvaez, 2014) Így elmozdul az EDN-től az alapvonal kockázatos, és egész életen át tartó longitudinális adatokkal kell alátámasztani, amelyek a gyermekek és felnőttek pszichoszociális és neurobiológiai jólétének több aspektusát vizsgálják. Megjegyzéseim és bejegyzéseim ezekből az alapfeltevésekből fakadnak.

Kutató laboratóriumom több munkával is dokumentálta az EDN fontosságát a gyermekek jólétének és erkölcsi fejlődésének (lásd: weboldal papírok letöltésére).

Lanphear, B.P. (2015). A toxinok hatása a fejlődő agyra. Éves közegészségügyi áttekintés, 36, 211–230.

McEwen, B. S. és Gianaros, P. J. (2011). A stressz és az allosztázis okozta agyi plaszticitás. Az orvostudomány éves áttekintése, 62, 431–445.

Schore, A.N. (1994). Hatással vannak az én eredetének szabályozására. Az érzelmi fejlődés neurobiológiája. Mahwah, NJ: Erlbaum.

Schore, A.N. (2001a). A biztonságos kötődési kapcsolat hatása a jobb agy fejlődésére, befolyásolja a szabályozást és a csecsemő mentális egészségét. Infant Mental Health Journal, 22., 7–66.

Schore, A.N. (2001b). A relációs trauma hatása a jobb agy fejlődésére, befolyásolja a szabályozást és a csecsemő mentális egészségét. Infant Mental Health Journal, 22, 201–269.

Schore, A. N. (2017). Minden fiunk: A veszélyeztetett fiúk fejlődési neurobiológiája és neuroendokrinológiája. Infant Mental Health Journal, e-kocsma a doi előtt: 10.1002 / imhj.21616

Országos Gyermekegészségügyi és Humán Fejlesztési Intézet, Koragyermekgondozási Kutatási Hálózat (2003). Megjósolja-e a gyermekgondozásban töltött idő a szocioemocionális alkalmazkodást az óvodába való átmenet során? Society for Research for Child Development, Inc.