A kozmetikai sebészet motivációinak megváltoztatása

Évről évre emberek milliói végeznek kozmetikai műtétet. 2015 óta csaknem 10% -kal nőtt a műtéti és nem műtéti eljárások teljes száma. Míg az ezen eljárások elvégzését választó emberek többsége 35-50 év közötti, egyre több fiatal és 18 és 34 év közötti férfi igyekszik javítani megjelenését.

Általánosságban elmondható, hogy a kozmetikai eljárás meghozatala fizikai és pszichológiai tényezők kombinációján alapul. Azonban egyre inkább felismerhető, hogy a közösségi média növekvő népszerűsége kulcsfontosságú mozgató lehet a plasztikai műtétek növekvő tendenciájának, mivel számos népszerű telefonos alkalmazás, például a Facetune és a Snapchat vezet az élen.

A múlt hónapban publikáltunk egy kutatási tanulmányt, amelyben megvizsgáltuk a Facetune2 alkalmazás hatását a felhasználók kozmetikai sebészeti elfogadására. Ez az alkalmazás lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy megváltoztassák a különböző arcvonások méretét és alakját, beleértve az orrot, az ajkakat, a szemöldöket és az állkapocs vonalát. 2017-ben az alkalmazás az Apple legnépszerűbb fizetős alkalmazása volt, és 2018-ig több mint 20 milliószor töltötték le.

Vizsgálatunk során 20 18 és 34 év közötti alany töltötte ki a kozmetikai sebészeti skála elnevezésű validált kérdőívet, és arra kérték őket, hogy egy hétig használják a Facetune2 alkalmazást. Az alkalmazás használata után az alanyok beküldték fényképeiket, és ismét kitöltötték a felmérést. Megállapítottuk, hogy mind a férfiak, mind a nők nagyobb valószínűséggel fontolják meg a kozmetikai műtétet, miután már csak egy hétig használták az alkalmazást. Érdekes módon az alkalmazás használata nem volt hatással az önértékelés értékelésére a vizsgálati időszak alatt. Ez volt az első publikált tanulmány, amely közvetlen kapcsolatot mutat be a közösségi média és a kozmetikai sebészet megfontolása között.

A Facetune mellett a Snapchat és az Instagram is azonosították, amelyek potenciálisan befolyásolhatják a kozmetikai sebészet irányát. A Snapchat platform szinte teljesen a képek körül forog, kevésbé az írott szöveg körül. Az alkalmazás túlnyomóan vizuális jellege arra késztette a felhasználókat, hogy elsősorban a fizikai megjelenésre összpontosítsanak. Az előre elkészített szűrők hozzáadása, amelyek megváltoztatják a bőr tónusát, kisimítják a ráncokat és növelik az arc megjelenését, szintén vágyat keltett ezekre a szűrt képekre. Ez a vágy megnyilvánult a „Snapchat dysmorphia” jelenségben, amikor a betegek szűrt szelfiket hoznak sebészeikhez, hogy bemutassák a kívánt változásokat, amelyeket a valós életben el akarnak érni.

A kulturális normákat meghatározó közösségi média egyik legnagyobb aggodalma az irreális normák megalkotásának lehetősége. Mivel az emberek összehasonlítják magukat azokkal, akiket irreálisan ábrázolnak a közösségi médián keresztül, ez gyakorlati eszmék kialakítására késztetheti őket. A Facetune és a Snapchat esetében ez erősen szerkesztett fényképek és szűrt képek felhasználásával történhet. Ezeknek az alkalmazásoknak a felhasználóknak tisztában kell lenniük azzal, hogy az ilyen változások, amelyek könnyen elérhetőnek tűnnek a telefonjukon, nem feltétlenül jelentenek olyan könnyen - vagy akár műtéti úton történő - változtatásokat. Sebészként tisztában kell lennünk a mögöttes pszichés rendellenességek (pl. Testdiszmorf rendellenesség, nárcisztikus személyiségzavar, generalizált szorongás) lehetséges hatásával, amelyeket nem lehet egyszerűen műtéttel kezelni.

Jobban megismerjük a közösségi média szerepét a kozmetikai beavatkozások ösztönzésében. Fontos, hogy mind a sebészek, mind a pácienseink tisztában legyenek az irreális elvárásokkal járó lehetséges következményekkel, amelyek tudatosan vagy tudat alatt felmerülhetnek egy hírcsatorna végiggörgetéséből vagy egy képszűrő alkalmazásából.