Memória pszichopatológiák: jellemzők, típusok és tünetek

Tartalom

• Összefoglaló osztályozás a memória pszichopatológiáiról, differenciált és leírt.
• Memória pszichopatológiák
• 1. Amnézia
• 1.1. Retrográd amnézia
• 1.2. Anterográd amnézia
• 1.3. Átmeneti globális amnézia
• 1.4. Lacunar amnézia
• 1.5. Posztraumás amnézia
• 1.6. Funkcionális amnézia
• 1.7. Infantilis amnézia
• 2. Memória rendellenességek
• 2.1. Hiányos személyes memória
• 2.2. Tudás érzése
• 2.3. Nyelvcsúcs
• 2.4. Ideiglenes lagúna
• 2.5. A feladatok ellenőrzése
• 2.6. Álemlékezet
• 3. Felismerési rendellenességek
• 3.1. Deja vu
• 3.2. Jamais vu
• 3.3. Kriptopénz

Összefoglaló osztályozás a memória pszichopatológiáiról, differenciált és leírt.

Az emberi lény emlékekből áll. Amik vagyunk, nem más, mint amire képesek vagyunk emlékezni és integrálni azokat a tapasztalatokat, amelyek a múltban éltek és meghatároztak minket. Ezért az emlékezet olyan fontos és értékes kognitív funkció.

Bizonyos életkörülmények, az idő megállíthatatlan múlásától a betegségek megjelenéséig vagy a különféle balesetek megjelenéséig, veszélyeztethetik annak ideiglenes vagy végleges kifejezését.

Ebben a cikkben a memória pszichopatológiák jelenségével foglalkozunk, vagyis annak módjai memória megváltoztatható (mind az információk visszaszerzésének képességében, mind bármely más tulajdonságában).

Foglalunk helyet más olyan mnesikus jelenségeknek is, amelyek az általános populációban előfordulhatnak, és amelyek nem utalnak mögöttes rendellenességre.

Memória pszichopatológiák

Számos olyan betegség és helyzet állhat fenn, amelyek feltételezhetik a memória működését, mivel az van széles körben elterjedt dimenzió az agy parenchymájában. Ebben a cikkben elmélyülünk az amnézia különböző formáiban és az emlékezet vagy a felismerés anomáliáiban, vagyis a memória pszichopatológiáiban.

1. Amnézia

A görög eredetű "amnézia" kifejezés (és ami "felejtésként" is lefordítható) elmarad a memóriazavarok kiterjedt csoportja; eredete, prognózisa és klinikai kifejezése tekintetében heterogén. Az alábbiakban mindegyikbe elmélyülünk.

1.1. Retrográd amnézia

A retrográd amnézia talán a legismertebb memóriaprobléma. Úgy írják le a múltbeli események felidézésének sajátos nehézsége, de az új emlékek létrehozásának képessége változatlan marad.

Főleg az epizodikus információkat, vagy ami ugyanaz, a megtapasztalt eseményeket érinti (a szemantika, az eljárási stb. Fenntartása mellett). Általában az agyi traumák, vagy az idegrendszer nagy régióit érintő demens betegségek következményeinek egyike.

1.2. Anterográd amnézia

Az anterográd amnézia olyan memóriakompromisszum, amelyet az jellemez új memóriák létrehozásának nehézsége vagy lehetetlensége egy adott pillanatban. Tehát a konszolidáció vagy a folyamat, amely az információkat a rövid távú raktárból a hosszú távú raktárba továbbítja (ahol a leghosszabb ideig rögzített marad). A múlt emléke érintetlen marad.

A hippokampusz szerkezete agyi sérüléseit következetesen összefüggésbe hozták az ilyen típusú problémákkal, valamint a kábítószerrel vagy a kábítószerrel való visszaéléssel (alkohol, benzodiazepinek stb.).

1.3. Átmeneti globális amnézia

Ezek olyan akut epizódok, amelyekben a problémában szenvedő személy kifejezi az életük utolsó eseményein túli események emlékezésének nehézsége ; bár az észlelés, a figyelem és a kognitív folyamatok többi része megmarad a működésük alapvető szintjén.

A távolabbi emlékekhez való hozzáférést általában ez is befolyásolja; de nem így a név, az identitás, a származás vagy más alapvető információ, amely az öndefiníció mély rétegeibe konszolidálódott (valamint az a képesség, hogy olyan műveleteket hajtson végre, amelyek felett ellenőrzése volt).

Lehet, hogy az illető érzelmileg érintett, mivel tisztában van azzal a hiányossággal, amely elkapja. Különösen sugallja ezt a problémát a tettekben való kitartás és a körülöttük lévő emberek által feltett kérdések, mivel a válasz szinte azonnal elfelejtődik. Az epizód általában néhány órán belül megoldódik (kevesebb, mint 24), és a kiváltó ok nagyrészt ismeretlen.

1.4. Lacunar amnézia

A Lacunar amnézia leírja a képtelenség hozzáférni a konkrét eseményekkel vagy időszakokkal kapcsolatos információkhoz, nagyon meghatározott időkoordinátákkal. A személy emlékezhetett mindarra, ami mind az események előtt, mind utána történt, de soha nem azokra. Kapcsolódik a figyelem szintjének sajátos lazaságához vagy a megváltozott tudatállapotokhoz (például kómához), de gyakori agyvérzésben és a traumában is.

1.5. Posztraumás amnézia

A poszttraumás amnéziának nyilvánvaló etiológiája van: ütés a fejére. Annak ellenére, hogy ez különféle módon nyilvánulhat meg, és klinikai megjelenése hasonló lehet az antegrade / retrograde leírásához, sajátossága, hogy megbízható mutatója az elszenvedett trauma súlyosságának. Enyhe esetekben csak néhány percig tarthat, míg súlyos esetekben (több mint egy nap) állandóvá válhat.

1.6. Funkcionális amnézia

A funkcionális amnézia leír minden olyan memóriazavart, amelynek esetében szerves ok nem azonosítható mindenféle vizsgálat elvégzése után, amelyek közül idegképalkotó tesztek emelkednek ki. Másrészt a kialakult körülmények körültekintő felmérése lehetővé teszi, hogy erősen érzelmileg feltöltött eseményekkel társuljanak, amelyek a legvalószínűbb okává válnának. Az egyik leggyakoribb eset a poszttraumás stressz, bár a disszociatív rendellenességeknél is megfigyelhető (a repüléstől a disszociatív identitásig).

1.7. Infantilis amnézia

Az infantilis amnézia olyan, amelynek jelenléte gyermekkorban természetes, a hiányos neurológiai fejlődés eredményeként. A hippocampus hiányos érése érintett a jelenségben, amely megakadályozza a deklaratív emlékek kialakulását.

E körülmény ellenére az amygdala korai fejlődése megkönnyíti ezen események érzelmi lenyomatának megfogalmazását, annak ellenére, hogy felnőttkorban nem lehet pontos szavakkal leírni. Ez az oka annak, hogy bár az első években történt eseményekre nem lehet emlékezni, érzelmileg hatással lehet ránk.

2. Memória rendellenességek

A memória rendellenességek gyakoriak az általános populációban, bár némelyikük elsősorban bizonyos anyagok fogyasztásának vagy a központi idegrendszer patológiájának hatására jelenik meg. A következő sorokban meg fogjuk vizsgálni, hogy mik azok és mi lehet ennek köszönhető.

2.1. Hiányos személyes memória

Ez a jelenség abban a pillanatban fordul elő, amikor egybeesünk egy olyan személlyel, akivel a múltban már megtettük, és bár tisztában vagyunk ilyen árnyalatokkal, nem tudjuk azonosítani, miről ismerjük (vagy hol). Ebben az esetben memória készül, bár gyengített és hiányos, mivel az információk egy része nem áll rendelkezésre. Gyakori tapasztalat, amely összefüggésben áll a folyamatot megkönnyítő kontextuális nyomok hiányával, vagyis azzal a ténnyel, hogy a személyt szokatlan térben találják (eltér attól, amelybe általában elhelyezzük).

2.2. Tudás érzése

Ez olyan érzés (a bizonyossággal határos), hogy tudásunk van egy adott eseményről, vagy egy kifejezésről, bár végül nem sikerül bizonyítani. Különösen olyan szavakkal vagy fogalmakkal fordul elő, amelyek bár ismerősek, ha olvasunk vagy hallunk róluk, nem tudjuk felidézni a pontos jelentést. Ez pontatlan felismerést eredményez, amelyet két kifejezés morfológiai rokonsága motivál: az egyik valóban ismert, a másik pedig vélhetően ismert.

2.3. Nyelvcsúcs

A nyelvcsúcs (más néven a nyelv teteje vagy egyszerűen TOT) jelenség leírja a rendkívül kellemetlen érzést, amely felmerül amikor képtelenek vagyunk kimondani egy adott szót, annak ellenére, hogy tudjuk és szeretnénk használni egy beszélgetés keretében. Ez a jelenség a ritka használat szempontjából gyakoribb, bár a leggyakoribb esetben is előfordul, és fáradtság vagy stressz körülményei között fokozódni szokott. Lehet, hogy ez is gyakoribb, ahogy telnek az évek.

Gyakran az ember emlékezik a szó bizonyos tulajdonságaira, amelyeket használni kíván, például az elejére vagy a végére, és megpróbálja végrehajtani a szubvokalizációt annak érdekében, hogy "megtalálja". Paradox módon ez az erőfeszítés gyakran gátolja egy ilyen régóta várt szó megjelenését, mivel ez egy olyan valóság, amely nagyon gyakran csak akkor derül ki, amikor abbahagyjuk a gondolkodást rajta.

2.4. Ideiglenes lagúna

Az időbeli hiányosságok olyan pillanatok az életben, amelyekben a figyelem jelentős hiánya miatt nem tudtunk emlékeztetni a történteket. Ez akkor történhet meg, amikor egy tevékenység a szokás által automatizált (vezetés, főzés stb.) azért zajlik, hogy annak kialakulása addig történjen, amíg más dolgokon gondolkodunk, és nem formálunk emlékeket a "közben" történtekről. Ez egyfajta önfelszívás vagy akár figyelemelterelés, amelynek során az időtudatosság elvész.

2.5. A feladatok ellenőrzése

Bizonyos feladatokat olyan rutinszerűen hajtanak végre, hogy annak ellenére, hogy odafigyeltek odafigyelésük közben, nehéz megkülönböztetni, hogy valóban elvégezték-e vagy sem. Ez azért van így, mert megismétlése interferenciahatást fejt ki, és az illető nehézséget jelent annak azonosítása, hogy a "fejében" lévő emlék megfelel-e ennek az utolsó alkalomnak, vagy valóban egy előző nap nyoma. A "probléma" a működés folyamatos ellenőrzéséhez vezet (ajtó bezárása, a tűzhely kikapcsolása stb.).

2.6. Álemlékezet

Az álemlékezet egy általános kategória, amely magában foglalja mindazokat a folyamatokat, amelyek során hamis vagy teljesen pontatlan memóriát idéznek elő. Közülük a leggyakoribb az összeesküvés, amely hamis emlékek "kitalálásából" áll, hogy kitöltsék azok üres tereit, akik (különféle okokból) nem tudják megidézni valamilyen megélt epizód egészét. A cél tehát az, hogy értelmet nyújtson egy olyan tapasztalatnak, amelynek hiányosságai miatt hiányzik belőle, mint egy rejtvény, amelynek hiányoznak a kulcselemek a megoldáshoz.

Egy másik példa a fantasztikus áltan. Ebben az esetben szándékosan hamis emlékek keletkeznek, de amelyek nem magyarázható memóriahiányokkal, hanem inkább megoldatlan affektív igényekkel. Olyan "eseményeket" kíván létrehozni, amelyek összhangban vannak az ilyen vagy olyan érzés vágyával, amelyek hajlamosak hangsúlyozni intenzitásukat abban az esetben, ha a beszélgetőtárs érdeklődést mutat irántuk (amíg teljesen lehetetlenné és igazán fantáziadús cselekedetekké válnak).

Végül, sok szerző téveszmés emlékeket tartalmaz ebbe a kategóriába, amelyen keresztül a személy visszaemlékezéseket képez a soha nem történt múltról. Egy ilyen konstrukciónak azonban van értelme, mert összekapcsolja a jelen (téveszmék által eltorzított) élményét a múlttal, így az aktuális gondolatok és észlelések tartalmával egybevágó idősort húz.

3. Felismerési rendellenességek

A felismerési anomáliák a jelenben található emlék vagy inger feldolgozásának hibái, amelyeket hamis pozitív felismerésekként (úgy érezhetünk, hogy az első alkalommal megtapasztott tényre "emlékeznek") vagy hamis negatív nyugtázásokként lehet összefoglalni ( a felfogás, hogy valami korábban élt, teljesen újként jelenik meg a szemünk előtt).

3.1. Deja vu

A Déjà vu közismert szenzáció, mivel gyakorlatilag mindannyian átélhettük valamikor. Arról a felfogásról van szó, hogy egy igazán új helyzetet nagyon jól ismerünk, mintha nem először lépnék át. A köznyelvben ezt általában "ez nekem hangzik" vagy "itt voltam" kifejezéssel szokták kifejezni. Az évek során számos hipotézist posztuláltak ennek magyarázatára, a spirituálistól a megfelelően tudományosig, bár ennek oka még nem tisztázott.

Az utóbbi időkben előfordulását a pszichiátriai rendellenességekkel együtt kiemelték, elsősorban deperszonalizáció, valamint epilepsziák vagy a temporális kéreg elváltozásai összefüggésében. Patológia nélküli emberek esetében ez sokkal rövidebb és kevésbé intenzív.

Végül sok olyan ember van, aki hisz abban a lehetőségben, hogy a déjà vu tapasztalatai lehetővé tennék számukra, hogy előre jelezzenek bizonyos eseményeket, amelyek bekövetkezése közben bekövetkezhetnek.

3.2. Jamais vu

A jamais vu a déjà vu tükre, ellentétként értelmezhető módon. Jelen esetben az illető olyan helyzetbe kerül, amelyet már legalább egyszer átélt, de egyáltalán nem érzékel semmilyen ismeretséget. Így bár azonos vagy nagyon hasonló korábbi tapasztalattal rendelkezik, úgy értékeli a tényt, mintha az teljesen újszerű lenne. Ritkábban fordul elő, mint a déjà vu, és olyan embereknél fordulhat elő, akik érzékenyek az enyhe térbeli változásokra, amelyek a megszokott környezetben játszódnak le (olyan gyorsan elhalványulnak, amennyi a változás azonosításához szükséges).

3.3. Kriptopénz

A kriptomnézia abból a szilárd meggyőződésből áll, hogy az emlékezet nem ilyen, hanem eredeti produkció. Ily módon azt kockáztatják, hogy mások ötleteit vagy reflexióit sajátjaiknak fogadják el, mivel a memóriához való hozzáférésükből hiányzik az ismertség és / vagy az elismerés. Tudományos és művészeti területeken gyakori, és az évek során számtalan pert indított plágium vagy szellemi tulajdon visszaélés miatt.