Tudja meg, mi ketyeg

Tartalom

• A személyiség alapvető olvasmányai
• Az igazság a személyiségzavarokról

Ha valaha is feltették neked a kérdést: „Mi késztet téged?” lehet, hogy nehezebben válaszoltál, mint rájöttél. Végül is, ha nem ismeri magát, ki tudja? Annak oka, hogy erre a kérdésre olyan nehéz választ adni, az az, hogy nem gyakran gondolkodunk alapvető gondolatainkon, érzéseinken és viselkedésünkön. A pszichológia főbb személyiségelméleteinek megismerésével önbetekintést nyerhet arról, hogy miért teszi azt, amit tesz, és ha akarja, hogyan változtathat meg.

Azt gondolhatja, hogy a pszichológia régen eldöntötte, hogyan definiálja a személyiséget. Végül is ez az egyik alapvető fogalom, amelyet a pszichológusok tanulmányoznak. Kiderült, hogy a személyiségnek majdnem annyi definíciója van, mint ahány pszichológus. A pszichológusok a freudiánusoktól a skinneriakig és minden egyéb között olyan definíciókat kínálnak, amelyek tükrözik az emberi természet alapjaival kapcsolatos alapvető filozófiájukat.

Ha nincsenek filozófiai viták, és csak szeretné tudni, hogyan értse meg önmagát, van remény. A legtöbb pszichológus megállapodik a személyiség működő definíciójában, amely irányítja őket szakmai munkájukhoz, kutatásukhoz, sőt a személyes életükhöz is. Ez a személyiség az egyén jellemző érzésének vagy viselkedésének módja. Különböző pszichológusok hangsúlyozzák azokat az érzéseket, viselkedést és mögöttes okokat, amelyeket az emberek bizonyos módon éreznek és viselkednek. Azonban minden pszichológus a személyiséget az egyén jellemzőjeként tekinti, vagyis ez az alapja a személyenként eltérő különbségeknek.

Ezzel az alapdefinícióval haladva nézzük meg, mit tanulhat a személyiségpszichológia nagy gondolkodóitól.

A személyiség pszichodinamikája

A személyiség minden tisztességes útmutatójának Freuddal kell kezdődnie, akinek a tudattalan elmét kell felfedeznie. Freud szerint személyiséged tükrözi a tudatos és tudattalan erők összetett kapcsolatát, amikor szembesülsz életed kihívásaival. Mindannyiunkat olyan elsődleges szükségletek vezérelnek, amelyekről nincs tudomásunk - vélekedett Freud. Életünket azzal töltjük, hogy kielégítsük ezeket az igényeket, miközben folytatjuk kapcsolatainkat és foglalkozási céljainkat („szeretet és munka”, ahogy Freud mondaná).

Bár a kortárs pszichológusok nem feltétlenül vásárolják meg Freud teljes elméletét, egyetértenek (többé-kevésbé) abban, hogy valami védelmi mechanizmus vezérli viselkedésünket. Hogy megvédjük magunkat a szorongástól, védőfalakat építünk, amelyek meggátolják tudatos elménk nem kívánt gondolataink és érzéseink tudomásul vételét.

Freud elmélete utat nyitott a későbbi pszichológusok számára is, hogy megismerjék az olyan személyiségtípusokat, mint az introvertált, a nárcisztikus és az idegbeteg. Meglepő, hogy bár a pszichodinamikai elméletről úgy gondolunk, hogy a veleszületett hajlamokat hangsúlyozza (például a nemi vágyat), a freudiak és az újfreudiak nagyobb súlyt adtak az ápolásnak, mint a természet, mint a fejlődés befolyásolása. Például a nárciszták túlzott önszeretetet folytatnak szüleik túl sok vagy túl kevés figyelme miatt.

Több legközelebbi kollégája végül egyfajta freudi Brat Pack-t alkotott, és elszakadt a nemi és egyéb elsődleges ösztönök hangsúlyozásától. Az egyik legjelentősebb Carl Jung volt, aki Freud néhány fogalmát átvette és felhasználta saját alapvető személyiségtípusainak kidolgozásához. Valóban Jung adta nekünk az „introvertált” és az „extravert” kifejezéseket, ahogyan ma értjük őket. Jung az elmének egy mélyebb rétegét is hangsúlyozta, amely minden ember számára közös. Úgy vélte, hogy mindannyian rendelkezünk olyan „archetípusokkal”, amelyek hajlamosak bizonyos egyetemes témákra reagálni. Ilyen téma a „hős” archetípus, amely Jung szerint akkor aktiválódik, amikor olyan ikonikus karakterekre reagálunk, mint Batman, Superman vagy akár Jézus Krisztus. Azért vonzódunk ezekhez a karakterekhez, mert ezek a képek be vannak nyomtatva tudattalan elménkbe.

A lényeg az, hogy a pszichodinamikai elmélet hangsúlyozza elméd azon részeit, amelyek napi szinten hatnak rád, és a tudatos tudatosságon kívül zajlanak benned.

A személyiség mint viselkedéskészlet

A biheiviorista elméletek azt sugallják, hogy nincs „személyiségünk”. Az egyik kezdeményezője, B. F. Skinner által kifejezett behaviorista elmélet szerint a mindennapi életünk eseményeire a megszerzett szokások alapján reagálunk.Személyiségünk a behavioristák szerint nem több, mint a válaszadás tipikus módjainak összessége, amelyet megerősítéssel és kondicionálással tanultunk meg.

Az egyedülálló személyes tulajdonságaid a behavioristák szerint tükrözik azt a sok tapasztalatot, amelyet születésedtől a jelenig átéltél. A jó hír az, hogy ha nem tetszik a személyiséged, akkor a behavioristák úgy vélik, hogy ezen változtathatsz azáltal, hogy átrendezed a rád ható környezeti jelzéseket. A viselkedéskutatók sok szempontból a legoptimistábbak a személyiségváltozás lehetőségével kapcsolatban.

A személyiség alapvető olvasmányai

Az igazság a személyiségzavarokról